Embedded Files
1.) Az önkényuralom
1.) Az önkényuralom
A megtorlás után Ferenc József önkényuralmat vezetett be.
Alexander Bach volt a belügyminiszter, aki új közigazgatást épített ki az országban.
Az 1851- 1859 közötti időszakot Bach-korszaknak nevezzük.
Magyarországot a birodalom tartományaként kezelve önállóságát is megszüntették.
A megtorlás Haynau leváltásával befejeződött, de az ország katonai irányítás alatt maradt.
Erdélyt, Horvátországot és a délvidéki területeket Bécs közvetlen irányítása alá helyezték.
Az ország többi területét 5 kerületre osztották.
A császári hadseregbe besorozott katonáink sokáig nem térhettek haza.
Ferenc József rendeletekkel kormányzott.
Kém- és besúgóhálózatok működtek, megfigyelték az embereket.
Újra bevezették a cenzúrát.
Létrehozták a zsandárságot, feladata az ország rendjének fenntartása volt.
Felállították az államrendőrséget, amelynek meg kellett akadályozni egy esetleges Habsburg-ellenes felkelést.
Azok a nemzetiségek sem kaptak kedvezményeket, akik Bécset végig támogatták.
A Magyar Királyság területi beosztása az 1850-es években
2.) Az ellenállás formái
2.) Az ellenállás formái
Az önkényuralmat a magyar társadalom teljes egészében elutasította.
Libényi János sikertelen merényletet követett el Ferenc József ellen, tettéért 1853-ban kivégezték.
A császári hatóságok az ellenállás résztvevőit kivégezték vagy súlyos börtönbüntetésre ítélték.
Sokak számára Deák Ferenc magatartása vált követendő példává.
Deák visszautasított mindenféle együttműködést a császári hatalommal, a közéleti tétlenséget, a passzív ellenállást választotta.
Voltak, akik nem vállaltak állami hivatalt, és sokan megtagadták az állami adófizetést is.
Titokban terjesztették és énekelték a különböző szabadságharcos dalokat és a Kossuth- nótákat.
3.) Kossuth Lajos és az emigráció
3.) Kossuth Lajos és az emigráció
A kialakuló emigrációs csoportok Kossuth Lajost tekintették vezetőjüknek.
Kossuth a megfelelő nemzetközi helyzetre várt.
Angliában és az Amerikai Egyesült Államokban erkölcsi és anyagi támogatást gyűjtött egy újabb fegyveres felkelés megindításához.
Habsburg-ellenes harchoz mégsem lett volna elegendő külső támogatás.
1859-ben a Habsburg Birodalom hadserege súlyos vereséget szenvedett Észak-Itáliában, amely szintén hozzájárult, hogy az uralkodó engedjen az önkényuralomból.
4.) Deák Ferenc szerepe
4.) Deák Ferenc szerepe
Deák Ferenc az egyetlen olyan, a reformkorban és 1848-ban is fontos szerepet játszó politikus volt, aki Magyarországon szerepet vállalt.
Nem hirdette meg a passzív ellenállás mozgalmát, de magatartásával példát mutatott.
Az uralkodó 1861-ben összehívta a magyar országgyűlést, de a legfontosabb ügyekben továbbra is ő kívánt dönteni. Deákék ezt visszautasították.
A magyar országgyűlés ragaszkodott az 1848-as törvények teljes körű helyreállításához („Nem engedünk a ’48-ból!”).
Ferenc József ezért feloszlatta az országgyűlést, és visszatért az önkényuralmi kormányzáshoz.
5.) A megegyezés okai
5.) A megegyezés okai
A Birodalmat folyamatos külpolitikai kudarcok érték.
1865 környékén az uralkodó tárgyalási szándékát fejezte ki Deáknak.
1865 húsvétján a Pesti Hírlapban megjelent Deák húsvéti cikke, amelyben kifejtette, hogy meg kell találni a lehetőségét, hogy Magyarország törvényes rendje és egysége a Birodalmon belül helyreálljon.
Az emigrációban lévők, köztük Kossuth is ellenezte a kiegyezést.
6.) A kiegyezés megkötése és a koronázás
6.) A kiegyezés megkötése és a koronázás
Az uralkodó összehívta az országgyűlést és 1867-ben megalakult a harmadik felelős korány.
Gróf Andrássy Gyula lett a miniszterelnök.
A magyar országgyűlés törvényekbe foglalta a kiegyezést.
Visszaállították az 1848. áprilisi törvények jelentős részét, és sor került Ferenc József magyar királlyá koronázására.
A kiegyezésnek köszönhetően létrejött egy kétközpontú állam, az Osztrák‒Magyar Monarchia.
Ez két jogilag egységes állam szövetsége volt.
Deák Ferenc
"a haza bölcse"
gróf Andrássy Gyula
Kossuth Lajos
idős korában
Page updated
Google Sites
Report abuse