Kínai Népköztársaság
Terület: 9 596 961 km2
Népesség: kb. 1,4 milliárd fő
Főváros: Peking
Államforma: népköztársaság
Kína keresztmetszete
Nyugaton és délen magashegységek:
Himalája,
Kunlun,
Tien-san.
Közöttük mérsékelt övezeti sivatagok vannak:
Takla-Makán,
Góbi.
Alföldi területek:
északon Mandzsúria,
a Sárga-folyó és a Jangce között a Kínai--alföld és a Dél-kínai-hegyvidék.
Éghajlata délkeleten mérsékelt övezeti monszun, északkeleten nedves kontinentális éghajlat jellemző.
Ásványkincsekben gazdag:
színesfémérc-, vasérc- és uránérc, feketekőszén, ritka földfémek.
Az ország energiaszükséglete nagy, 3/4-ét széntüzelésű erőművek szolgáltatják, de növekszik a nap- és szélerőművek aránya is.
A Jangcén épült a világ legnagyobb vízerőműve, a Hárosz-szurdok-gát.
Északon, északkeleten főként kukoricát, búzát, szóját és kölest termesztenek.
A monszun területeken a rizs és a tea a legfontosabb.
Nyugaton az állattenyésztésé a főszerep a juh, a jak és a sertéstenyésztés jelentős. KÍna sertésállománya a legnagyobb a Földön.
A kínai gazdaság alapja:
az olcsó munakerő,
külföldi nagyvállalatok helyben alapított gyárai.
Jelentős a könnyűipar (textil- és cipőipar) és az összeszerelő üzemek.
Megjelenik a csúcstechnológia is, telefonos, robotok gyártása.
Az ipari termelés a keleti parti nagyvárosokban jellemző. Fontos központok: Peking, Sanghaj, Kanton.
Akínai ipari termelés értéke a legnagyobb a világon.
Atextilipari termékek, elektronikai cikkek, játékok jelentős része Kínában készül.
A népesség nagyobb része az ország kelei részén él és a han népcsoportba tartozik.