3. Széchenyi gyakorlati alkotásai

Közbenjárt a dunai és a balatoni gőzhajózás beindításában.

Létrejött a Dunai Gőzhajózási Társaság, amely lehetővé tette a folyami közlekedést a Fekete-tengerig.

Megépült az Óbudai Hajógyár és a téli kikötő is. 

A közeledés és a mezőgazdaság miatt is szükséges volt a Duna és a Tisza szabályozása. A kanyarulatokat levágták, holtágakat hoztak lére. 

1846-ban indult meg a hajózás a Balatonon. Az első gőzhajó a Kisfaludy volt. 

Szorgalmazta a vasútépítést is. 1846-ban átadták az első vasútvonalat Pest és Vác között. 

1847-ben átadták a Szolnok - Pest vasútvonalat is.

Pest-Buda fejlődéséhez szükséges volt a Dunán egy állandó híd megépítése. A Lánchídat 1842-ben Adam Clark irányításával kezdték meg építeni és 1849. november 21-én adták át. 

1822-ben angliai mintára meghonosította a lóversenyeket.

1825-ben pedig létre hozta az Első Lótenyésztő Egyesületet.

1827-ben Pesten megalapította a Nemzeti Kaszinót, azzal a céllal, hogy a főurak közötti politikai párbeszédet megkönnyítse.

A pesti után vidéken is sorra nyíltak hasonló társaságok.

A nemzeti kultúra ébredése is a reformkorra tehető.

Az 1825-ös diétán felajánlotta Széchenyi birtokainak egyévi jövedelmét, így létre jött a Magyar Tudós Társaság.

1844-ben törvény mondta ki, hogy az államnyelv a magyar. 

Ez a nemzetiségeknek nem tetszett túlságosan. 

Pest-Budán beindult az irodalmi élet is. 

Itt élt Vörösmarty Mihály, aki megírta a Szózatot. 

Megjelentek Petőfi Sándor, Arany János és Jókai Mór művei. 

1837-re közadakozásból felépült a Pesti Magyar Színház, amely 1840-től viselte a Nemzeti Színház nevet.

Az építészetben a klasszicista stílus vált uralkodóvá.

A kor kiemelkedő építésze volt Pollack Mihály, aki tervezője volt a Nemzeti Múzeum. 

A reformkori Pest arculatának kialakításában meghatározó szerepet játszott Hild József. Az esztergomi bazilika és az egri székesegyház is az ő tervei alapján készült.

A zenében Liszt Ferenc és Erkel Ferenc is jelentőset alkotott.