A Kárpát-Pannon-térség felosztása
A Kárpát-Pannon-térség részei:
Alpok,
Pannon-medence és a
Kárpátok.
Keleti-Alpok,
Bécsi-medence,
Északnyugati-Kárpátok,
Északkeleti-Kárpátok,
Keleti-Kárpátok,
Déli-Kárpátok,
Bánsági-hegyvidék,
Erdélyi-medence,
Erdélyi-középhegység,
Alföld,
Északi-középhegység,
Dunántúli-középhegység,
Kisalföld,
Alpokalja,
Dunántúli-dombvidék,
Dráva-Száva-vidék.
A Kárpát-medence fejlődése
Kőzetlemez mozgások a Kárpát-medence területén
A medence a Kárpátok voulataival együtt alakult ki az egykori afrikai és eurázsiai lemezszegélyek mentén.
A hegységkeret kiemelkedése közben a medence területe megsüllyedt, majd víz alá került.
A Pannon-tenger területe
Ennek következtében vastag üledékréteg halmozódott fel a területen. Mészkő és dolomit rétegek képződtek.
A hegységekből érkező folyók kaviccsal és homokkal töltötték fel a medence területét, majd a tenger fokozatosan visszahúzódott.
A jégkorszakban a szél formálta a medence felszínét.
A lerakott homokból vastag lösztakaró képződött.
Uralkodó szélirányok és évi középhőmérsékletek
A Duna vízgyűjtőterülete
A medencét érő hőmérsékleti hatások
A medencejelleg nagyban befolyásolja a terület éghajlatát.
A hegységkoszorú megvédi a belső területeket az erősebb szelektől. Ugyanakkor kevesebb lesz a csapadék is a medence területén.
A medence vízhálózata a Duna vízgyűjtőterületéhez tartozik.
A folyókon két árhullam vonul le évente:
kora tavasszal a hóolvadás miatt a jeges ár,
nyár elején pedig az esőzések miatt a zöldár.