5. A Dunántúli tájak

1.) Az Alpokalja

• Hazánk legkisebb és legnyugatibb nagytája,

• a Soproni- és Kőszegi-hg. a Keleti-Alpokhoz tartozik,

• a két hegységet palás kőzetek építik fel, 

• a területen a középidőben vastag üledékréteg rakódott le és az Alpok kiemelkedésével a felszínre kerültek,

• A Kőszegi-hg.-ben van a Dunántúl legmagasabb pontja az Írott-kő 882 m. 

• Északon a Balaton, Keleten a Sió és a Duna zárja le. 

• Nagy része lankás dombvidék, amelyből kiemelkednek hegységek.

• Nagy részét negyedidőszaki folyami hordalék fedi.

• Vízhálózata sűrű.

• A Zalai-dombság nyugati részét kavics, keleti felét agyag és lösz fedi.

• A Somogyi-dombság két részre oszlik: Belső-Somogy folyóvízi hordalékból épül fel. Külső-Somogy löszös dombvidék. 

• A Tolnai- és Szekszárdi-dombság is lösztakaróval feldett.

• A Mecsek nagyrésze középidei mészkő, amely gazdag karsztformákban.

• A Mecsekben van a Dél-Dunántúl legmagasabb pontja a Zengő 680 m.

• A Mecsekben lévő Mórágyi-rög az óidei gránitja a legidősebb része. 

• Jelentős volt a területen a feketekőszén és uránérc bányászata. 

• A Villányi-hegység szintén középidei mészkő. 

• A Mecsek és Villányi-hegység déli lejtőin érződik a mediterrán hatás, amely kedvez a szőlőtermesztésnek és a borászatnak.