A megfigyelés már az ókorban is nagy hatással volt a tudományok fejlődésére.
Az ókorban kifejleszett eszközök elősegítették az ismeretek szerzését és a világ működésének megismerését. A korszakban maradandót alkotott Ptolemaiosz, Pitagorasz.
A újkor időszakában a felvilágosodás korában egy tudományos-technikai forradalom következett be. A kor leghírebb tudósai: Kopernikusz, Galilei, Kepler és Newton voltak.
A megfigyeléseken túl már fontos kísérleteket is végeztek.
Mi is folyamatosan végzünk a hétköznapokban megfigyelléseket és kísérleteket. A megfigyelésben nagy segítségünkre vannak érzékszerveink.
Vizsgálatokat két helyszínen végezhetünk:
a terepen, ahol az elő és élettelen környezet vizsgálhatjuk,
illetve laboratóriumban, ahol műszerekkel vizsgálhatjuk a környezet jelenségeit és élőlényeit.
Terepi vizsgálódásaink során foglalkozhatunk a környezet élettelen elemeivel és az élővilággal is.
Az élettelen tényezők közül elsősorban a vizeket és a talajokat szoktuk vizsgálni.
A vízzel történő kísérleteket általában a víz minőségének meghatározása céljából végezzük. Leggyakrabban a víz hőmérsékletét, savasságát és szennyezőanyag-tartalmát szoktuk mérni.
A talajvizsgálatok legfőbb célja a talaj típusának, minőségének a meghatározása. Ehhez a talaj színét, mésztartalmát, összetételét és vízáteresztő képességét határozzuk meg kísérleti úton.
A növények meghatározása növényhatározó vagy telefonos alkalmazás segítségével történik.
A gerinctelen állatokat gyűjtőedénybe téve, nagyítóval végezhetünk megfigyeléseket. A befogott állatokat mindig engedjétek vissza a természetbe!
A gerinces állatok érintése, befogása nem javasolt és a legtöbb esetben nem is lehetséges. Őket inkább távolról, távcső segítségével vizsgálhatjuk, fényképezhetjük.
A megfigyelések során mindig figyeljünk arra, hogy ne zavarjuk meg az élőlényeket, próbáljunk csendben, észrevétlenül vizsgálódni!