2. Az országgyűlések alakjai

2.) Széchenyi reformjavaslatai

• Az 1825-ös országgyűlésen felajánlotta birtokainak egyévi jövedelmét a Magyar Tudós Társaság, a későbbi Magyar Tudományos Akadémia (MTA) megalapítására. 

• Az 1832-1836-os országgyűléseken elmondja reformjavaslatait.

• Az ország fejlődése érdekében a nemesi kiváltságokat és a jobbágyi terheket el kell törölni, helyébe pedig létre kell hozni a polgári társadalmat.

Jobbágykérdés:

• A jobbágyfelszabadítás is felmerült, szerinte a jobbágynak is birtokolnia kellene földtulajdont.

• Wesselényi Miklós szerint a jobbágyok kötelezettségeit és a földesúrral szembeni kötöttségüket el kell törölni, amitől kezdve szabad földművelő parasztokká válhatnak.

• Hogy a jobbágy megélhessen a nemes adja át számára a jobbágytelket, a nemeseket ezért kárpótolni kell. Ezt megtehető úgy, hogy a jobbágy váltsa meg saját szabadságát, 

• Ha a jobbágynak erre nincs pénze az államnak kell kárpótolnia a nemeseket. 

• Ezt nevezzük örökváltságnak. 

Ősiség törvények eltörlése:

• 1351-ben Nagy Lajos adta ki az ősiség törvényét, amely szerint a nemesek birtokait nem lehet elvenni vagy eladni azt, vagyis nem elidegeníthető.

• Széchenyi szerint a nemes csak úgy tudja fejleszteni birtokát, ha hitelt vesz fel a banktól, amiért cserébe a bank fedezetet kért. 

• Ha az adós nem fizet, akkor a banké lesz a lesz a telek.

Közteherviselés:

• Az örökváltság és a közteherviselés elválaszthatatlan volt egymástól.

• A parasztok mellett a nemeseknek is adózniuk kellett. 

• Így megvalósul a polgári egyenjogúság, az állam bevételekhez jut, ki tudja fizetni a nemesség kártalanítását.

A reformkor céljait Kölcsey Ferenc foglalta össze: "Jelszavaink valának: haza és haladás"