9. Ausztrália és Óceánia földrajza

Terület: 7 741 220 km2
Népesség: kb. 26 millió fő
Főváros: Canberra
Államforma: alkotmányos monarchia

3 nagy tája:

Nyugat-ausztráliai-ősföld: táblás vidék, területén nagy kiterjedésű sivatagok vannak - Nagy-homoksivatag,
Ausztráliai-alföld: legnagyobb medencéje a Nagy-Artézi-medence, amely hatalmas felszín alatti vízkészlettel rendelkezik. Déli területén folyik a kontinens legjelentősebb folyója a Murray.
Nagy-Vízválasztó-hegység: óidőben keletkezett éghajlatválasztó hegység. Az óceén felőli oldal jóval csapadékosabb.

Ausztrália nagytájai

A Nagy-Artézi-medence keresztmetszete

Az őslakos aborigin népességből ma már alig 800 ezren élnek.
A népesség nagyrésze európai bevándorlók leszáramazottai.
A városlakók száma magas.
A népesség 80%-a a délkeleti nagyvárosokban és környékén él. (Sydney és Melbourne).

Ásványkincsekben gazdag,
legfontosabb ásványi nyersanyagai: feketekoszén, uránérc, bauxit, arany- és vasérc,
legfontosabb ipari ágazatai: a vegyipar, a kohászat, a gépgyártás és az elektronikai ipar.
A mezőgazdaságban az állattenyésztés dominál. A belső területeken a juh és szarvasmarha tenyésztés kiemelkedő. A déli alföldi területen a búza termesztése, valamint a szőlő- és bortermelés fontos.

3 nagy részre osztható:

Melanézia: ide tartozik Új-Zéland, amelynek fővárosa Wellington, és Új-Guinea,
Mikronézia és Polinézia.
Két óceáni kőzetlemez összeütközésének és alábukásának helyén kialakult mélytengeri árokban találjuk Földünk legmélyebb pontját (Mariana-árok, 10 994 m).
Az alábukás következménye a vulkáni tevékenység, ami a feláramló lávából szigetíveket hozott létre. Az ún. „fekete szigetek” a tenger mélyéből kiemelkedő vulkáni hegyek. A „fehér szigeteket” korallmészkő fedi. A gyűrű alakú korallszigetet atollnak nevezzük.
Polinéziához tartozik a Hawaii-szigetek.

Page updated

Google Sites

Report abuse